Ige:

Olvassuk el a 2. Zsoltár első 6 versét

Folytatjuk a testben megjelent Istenről, azaz J. Kr.-ról a sorozatot, ezen belül a zsoltárokban Róla írt próféciákat. Korábban Urunk szenvedéséről, haláláról, majd feltámadásáról, mennybe meneteléről és megdicsőüléséről volt szó. Arról, hogy Isten királyi székének jobbjára ült, és Isten mindent a lábai alá vetett. Azt is láttuk, hogy az Úr Jézus sok területen, például a földön, az emberek között még nem gyakorolja a teljes uralmát.

Most azonban arról olvastunk, ami a nagy nyomorúság végén, majd az ezeréves királyságban teljesedik be. Akkor majd ezen a földön is kezébe veszi az uralmat. Ő lesz a király, és mindenkinek meg kell hajolnia Őelőtte. Erről sok más helyen is vannak próféciák, de most csak azt nézzük meg, amit ez a zsoltár ír.

A 2. zsoltár 4 szakaszra osztható. Most csak az első két szakaszról lesz szó.

1.) szakasz. A népek dühödt gyűlölete Krisztus ellen (Olv. el ismét az 1-3 verset)

A helyszín e föld, az emberek, a népek.

Azt olvastuk, hogy a népek dühösködnek, az Úr (Jehova) és felkentje, J. Kr. ellen tanácskoznak, majd összefognak, hogy – szavaik szerint – leszaggassák magukról az Úr bilincseit és köteleit. Ez rámutat arra, hogy az emberek Isten és Kr. uralmát bilincsnek érzik, amit feltétlenül le akarnak rázni magukról. Ez magyarázza a dühödt gyűlöletüket Krisztus ellen.

Ez a gyűlölet megvan az emberben a bűneset óta. A sátán belénk oltott mérge ez. Különböző formában végigvonul az emberiség egész történetén. Ezt látjuk pl., a bábeli toronyépítésnél is. Isten azt parancsolta, hogy az ember töltse be az egész földet. De ezt a tornyot éppen azért építették, hogy ne széledjenek el a földön. Isten ellen lázadtak, maguknak akartak nevet szerezni, és az égig hatolni.

Ez a gyűlölet mutatkozott meg J. Kr. ellen, amikor emberi testben járt a földön. Zsolt 69,5: Többen vannak fejem hajszálainál, akik ok nélkül gyűlölnek engem.

Ján 15:25 De [azért lőn így], hogy beteljesedjék a mondás, amely megíratott az ő törvényükben: Ok nélkül gyűlöltek engem.

Ez az elkeseredett gyűlölet mutatkozott meg az első gyülekezet ellen is.

Mikor Péter és János meggyógyított egy sántát, és tanítottak a templomban arról, hogy Jézus a megígért Messiás, a Krisztus, akkor Izrael vezetői üldözték, fenyegették őket, és ők imájukban a 2. zsoltárt idézték: Olvassuk el Apcs 4,23-31.

Ugyanez a gyűlölet mutatkozik meg a keresztyénség ellen mind a mai napig! Krisztust gyűlölik, az Isten Fiát. Őt, aki annyira szereti az embereket, hogy meghalt értük, hogy el ne vesszenek. Aki jót tett mindenkivel! Ok nélkül gyűlölik, illetve azért, mert J. Kr. rámutat a bűneikre, a paráznaságra, a kapzsiságra és a többire. Úgy érzik, hogy ezzel az Úr megkötözi őket, nem vétkezhetnek szabadon. Nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy a sátán éppen a bűn, és annak következtében a halál köteleivel kötözte meg őket, és Kr. éppen azért jött, hogy ezeket leoldja.

Sőt a névleges keresztyének is gyűlölik Istent és J. Kr.-t. Pl., a svéd evangélikus egyház nemrég kiadott egy nyilatkozatot. Ebben kijelentették, hogy el kell utasítani a Bibliának a teremtéssel és annak biológiájával kapcsolatos nézetét, mert szerintük tele van gyűlölettel. Ők nem ilyen istenben hisznek. Magyarán szerintük Isten gyűlölte az embert, hogy férfit és nőt teremtett. De ez éppen fordítva van: Ők gyűlölik a teremtő Istent, és Fiát J. Kr.-t, mikor az LMBTQ-t támogatják. Nagyon szomorú, de az ő istenük nem a Teremtő Isten, nem J. Kr.! Ezért névleges kereszt.

Miért dühösködnek a pogányok? Mert a sátán uralma alatt vannak, és a sátán gyűlöli J. Kr.-t. Ugyanezt a felfoghatatlan, irracionális, elvakult, zsigeri gyűlöletet oltotta bele az emberekbe. Ez a gyűlölet csak a megtéréssel és az újonnan születéssel múlik el. Akkor, amikor az ember elfogadja Istennek a J. Kr.-ban adott szeretetét, és viszont szereti az Urat. Aki Őt nem szereti, aki Őt gyűlöli, az átkozott. 1Kor 16:22 Ha valaki nem szereti az Úr Jézus Krisztust, legyen átkozott!

Mit tesznek a föld királyai gyűlöletükben? 2. v: A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen. Különös, hogy Isten a királyokat, fejedelmeket, hatalmasságokat arra rendelte, hogy az Ő szolgái legyenek, az Ő akaratát hajtsák végre. Róm 13:4 Mert Isten szolgája ő a te javadra. Egy bizonyos idő múlva szinte minden hatalmasságnak a fejébe száll a dicsőség, már nem Istent szolgálja, hanem a maga terveit, pontosabban a sátánét akarja megvalósítani. Mit tesznek? Dühösködnek, aztán tervet szőnek, majd szervezkednek, azaz összefognak, és végül fellázadnak Isten ellen, ami keresztyénellenességben, Isten gyermekeinek az üldözésében nyilvánul meg. Ilyenné vált a római birodalom, vagy az újkori történelemben a náci és a kommunista hatalmak. Újabban a nyugati kapitalista hatalmak is.

Ez a Krisztus elleni gyűlölet az Antikrisztus idején éri el a tetőpontját. 2Thess 2:3-4 megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia, Aki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, ami Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten, az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.

A sátán akar isten lenni, emiatt van az eszeveszett gyűlölete, ezért nem ismeri el Istent és J. Kr.-t. A római császárok istenként imádtatták magukat. A kommunizmus idején nagy volt a személyi kultusz, de mindezek eltörpülnek amellett, ami a nagy nyomorúság idején történik.

Nézzük meg, mit válaszol erre Isten! Erről szól a zsoltár 2. szakasza.

2.) szakasz. Isten neveti és megcsúfolja őket (Olvasd el 4-6. verset)

Ezekben a versekben Isten, az egekben lakozó beszél. A helyszín a menny.

A mindenség Ura csak nevet az ember, a népek dühén. Nem csoda! Isten teremtette a földet, az embert, a mindenséget, még a sátánt is. Minden Istené. Azt tesz vele, amit akar. Hatalmat annak ad, akinek akar. Hogyne nevetne ezeken a terveken, szervezkedéseken és lázadáson! Hiszen még az életüket, leheletüket, lélegzetüket, erejüket is Istentől kapják. Minden J. Kr.-ban áll fenn, az egész mindenség. Hogy is gondolja a féreg ember, hogy megszabadulhat Istentől?! A sátán ennyire elvakítja, és esztelenné teszi.

Azért is nevet mindezeken, mert esztelen dühüket Isten a saját tervének a véghezvitelére használja fel. Ez történt, amikor Isten Felkentjét, J. Kr.-t megfeszítették. Gonoszt gondoltak, de Isten jóra gondolta: Ez által váltotta meg az egész világot. Ez által győzte le a sötétség hatalmát. Ez lett üdvösségünkké.

Ugyanez történt akkor is, amikor üldözték az első jeruzsálemi gyülekezetet. Emiatt a keresztyéneknek menekülni kellett Jeruzsálemből, és vitték az evangéliumot szerte a világba, ahogyan Isten eleve eltervezte.

De ez történt minden keresztyénüldözéskor: A mártírok vére magvetés volt, és nemhogy kiirtották, hanem szaporították a Kr.-ban hívők számát.

Így lesz ez most is a nyugati világban. A keresztyénség elvilágiasodott, a jólét és a hamis biztonság nagyon felületessé, sőt Istent káromlóvá tette, ahogyan az előbb láttuk a svéd evangélikus egyház esetében. De ha az üldözés fokozódik, lesznek komoly hívők, akik az életüket is készek lesznek feláldozni.

De az egekben lakozó nemcsak kineveti az ellenségeit, hanem az 5. v. szerint: szól nekik haragjában, és megrettenti őket gerjedelmében.

Mit szól? 6. v.: Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen! Vagyis bejelenti a végzését arról, hogy kié a hatalom a földön. Isten Fiában, J. Kr.-ban kijelöli a föld uralkodóját, királyát.

Bár az Úr Jézus már feltámadása után azt mondta: Máté 28:18 Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön, de uralmát majd az ezeréves királyságban gyakorolja az egész föld, és minden nép felett. Most még Isten nem haragjában szól az emberekhez, hanem „jókedvében”. Isten most még kér. 2Kor 5:20-21 Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel. Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne.

Mit tesz az Úr? az 5. v. szerint: Megrettenti őket gerjedelmében. Azaz megrettennek, megrémülnek az Úr izzó haragjától. Így volt ez eddig is a történelem folyamán. Világbirodalmak gőgös uralkodói remegő senkikké váltak, amikor az Úr szólt, hogy vége a hatalmuknak, mert nem arra használták, amire kapták, hanem visszaéltek vele és gyalázták Istent.

A múltból csak egyet említek, Belsazárt, a babiloni birodalom utolsó királyát. A jeruzsálemi templomból még Nabukodonozor vitette Babilonba a szent edényeket. Belsazár e szent edényeket, és ezzel Istent is meggyalázta. Az Úr szólt neki, és megrettentette. Olvassuk el Dán 5:5-7. Olyan lett a király, mint egy megriadt kisgyerek. Remegett, elsápadt, reszketett, kiáltozott, pedig még nem is tudta, csak sejtette, mit jelent a kéz és az írás. Olvassuk még el Dán 5,23-28 és 30-31.

Mit üzent az Úr Dániel által? Az Istent pedig, akinek kezében van a te lelked, és előtte minden te utad, nem dicsőítetted. Azért küldetett ő általa ez a kéz, és jegyeztetett fel ez az írás. Megmérettél a mérlegen és híjjával találtattál. Számba vette Isten a te országlásodat és véget vet annak.

Isten a történelem folyamán a méltatlanná vált uralkodóktól elvette a hatalmat, és másnak adta. Más embernek. Azt látjuk, hogy eddig még csaknem mindenki méltatlanná vált. Azért majd az idők végén az uralmat a föld, a népek felett Fiának adja, J. Kr.-nak, aki majd méltóképpen uralkodik. Zsid 1,8-9: Ámde a Fiúról [így szól]: A te királyi széked, óh Isten örökkön örökké. Igazságnak pálcája a te országodnak pálcája. Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annak okáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett.

Befejezésül imádkozzunk!

Mennyei Atyánk! Mily nagy a te türelmed és szereteted, ahogy bánsz velünk, lázadó, bűnös emberekkel. Köszönjük Fiadat, aki életét adta értünk. Valamikor mi is Ellened lázadók voltunk. Köszönjük, hogy megnyitottad a szemünket, szívünket, és megérthettük szeretetedet. Így most már mi is szeretünk Téged, és szeretjük a mi Urunkat, J. Kr.-t. Imádóiddá lettünk. Elfogadjuk J. Kr. uralmát, mert nincs attól jobb! Könyörgünk a lázadókért, hogy amíg még tart a kegyelem ideje, megtérjenek. Nehogy felindult haragodban szétmorzsold őket. Ámen

Végül énekeljük el a 95. sz. éneket: Úgy várjuk visszajöttödet…